Az egri borásztársadalom példa nélküli összefogását is jelképezi a most debütált Egri Csillag, amelyet az Egri Bikavér fehér cuvée-párjának szánnak készítői.
Bár a borbarátok – más mellett a februári budapesti, a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott egri borgálán – már találkozhattak vele, hivatalosan tegnap az egri Bikavér Borház hagyományos, csütörtökönkénti bemutató-sorozata keretében debütált az Egri Csillag.
– Megszületett az Egri Csillag, reményeink szerint Eger leghíresebb fehérbor márkaneve – mondotta sajtótájékoztatóján Gál Tibor. A fiatal borász emlékeztetett: a borvidék a vörösbortermelés északi határán fekszik, innen „feljebb” már csak minőségi fehérborokkal foglalkoznak. – Valójában a szovjet piac hatására lett Eger legismertebb márkaneve az Egri Bikavér, ugyanakkor a fehérborokat tekintve legalább olyan jó adottságokkal, ha nem jobbakkal bír e térség, mint a vörösborokat adó fajták esetében.
– Minden esztendő a bor éve legyen Egerben! – jelentette ki Habis László egri polgármester a tegnapi sajtótájékoztatón. Mint fogalmazott, nem csak a történelmi hagyományok okán érdemes felkeresni a várost, hanem a kiváló borok miatt is. Hittel, önfeláldozással dolgoznak a borászok. Fontos, hogy a Bikavérnek legyen fehér párja, amely segít az egri fehérborokat bevezetni a köztudatba.
Legendagyártókat keresnek az új márkanévhez
– Tavaly leraktuk az alapokat, idén a hozzá illő történetet alkotjuk meg. Ezért az egri borászok legendaíró pályázatot hirdetnek az Egri Csillaghoz. Egy hosszabb, tízoldalas és egy rövidebb, egyoldalas változatot várunk az alkotóktól jeligével, zárt borítékban június 15-éig a 3301 Eger, Pf. 83 postacímre. Az eredményhirdetésre a Bikavér-ünnepen kerül sor: az első helyezett 200, a második 100, a harmadik 50 palack egri bort kap – ismertette a felhívást Gál Tibor.
Elhangzott az is: a világban a jelentős borvidékek vagy a dűlőikről, vagy a pincészeteikről, vagy pedig a bor márkaneveikről ismertek. Burgundiában, a Rhone-vidéken a dűlőket, Bordeaux-ban a chateau-kat, Piemontban, Toscanaban pedig a márkaneveket jegyzik.
– Nekünk kiváló dűlőink vannak, sok fajtából dolgozunk, és egy erős márkanév, az Egri Bikavér is a miénk; kézenfekvő volt tehát megjelenni e fehér cuvée-vel. Annál is inkább, mert nagyon sok remek fehér szőlőfajtánk van, ám ezeket egyenként nehéz kommunikálni, nehéz értékesíteni – hangsúlyozta Gál Tibor.
Utalt arra is: Grőber Jenő egri szőlősgazda a múlt század elején alkotta meg az Egri Bikavért, hogy megmutassa a sokszínű Egri Borvidéken termő vörösborok szépségét. A borászok ugyanakkor száz évvel később úgy érezték: a hasonlóan lendületes savakkal és gyümölcsös zamatokkal rendelkező fehérborok nem kapják meg a kellő figyelmet. Ebből kiindulva a Gál Tibor pincészetében tavaly február 10-én összegyűlt mintegy ötven egri borász jelenlétében született meg a gondolat: megalkotják az Egri Bikavér fehér cuveé-párját, hogy a borvidéken termő fehér fajtákat is méltó módon tudják népszerűsíteni.
Az első „fecskék”: tíz pincészet
A tegnapi bemutatón tíz pincészet vonultatta fel saját Egri Csillagát: Balga István, Csutorás Ferenc, dr. Gál Lajos, Gál Tibor, Hagymási József, a Juhász testvérek, a St. Andrea borászat, Thummerer Vilmos, a Tóth és Tóth pincészet és Varsányi Lajos.
– Nagyon örülök, hogy magam is részese lehetek az új márka piacra vezetésének. Külön öröm, hogy a média is fogékonyan viszonyul a kezdeményezésünkhöz – jelentette ki Kenyeres Zoltán, a bemutató házigazdája, a Bikavér Borház tulajdonosa.
Első lépésként az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa névpályázatot hirdetett, melyre összesen 3149 javaslat futott be. A győztesnek kiválasztott „Egri Csillag”-ot is többen javasolták, közülük a leggyorsabb pályázó 300 palack egri bort kapott ajándékba. Az ünnepélyes eredményhirdetésre Eger legjelentősebb idegenforgalmi rendezvénye, a Bikavér-ünnep keretében került sor.
A leglényegesebb kritériumok szerint az Egri Csillag olyan fehér cuvée, amely legalább négyféle borból áll, legalább 50 százalékban valamely kárpát-medencei szőlőfajtán – Olaszrizlingen, Hárslevelűn, Leánykán, Királyleánykán, Zengőn, illetve Zeniten – alapul, a muskotályos (illatos fehér) fajták viszont csak legfeljebb 30 százalékot adhatnak. Egy szőlőfajta minimum 5, maximum 50 százalékban lehet jelen benne. Forgalomba hozatala előtt az Egri Borvidék Borbíráló Bizottsága előtt is meg kell felelnie egy szigorú érzékszervi vizsgálaton.
Az Egri Csillag nemcsak az egri fehérborokra hívja fel a figyelmet, hanem az egri borásztársadalom összefogásának jelképe is. Éppen ezért a tervek szerint – várhatóan minden év márciusának harmadik csütörtökén, illetve hétvégéjén – egy „Egri Csillag ünneppel” köszöntenék a fehér zászlósbort.
forrás: heol.hu
