Az oktatás nem tudta követni a gyorsan változó piaci trendeket, hiány mutatkozik főleg az egészségturisztikai szakemberek képzésében, de szükség lenne más szakmák – például az építészek - oktatásába bevonni a fürdők tervezését és üzemeltetését. Vissza kell hozni a gyakorlati képzést, nagyobb hangsúly szükséges a nyelvoktatásra és a vendégorientáltságra, és el kellene gondolkodni azon, hogy nem sok-e a jelenleg 14 turizmust oktató felsőoktatási intézmény – hangzott el többek közt a csütörtökön Turizmus 2.0 címmel szervezett konferencián.
A szervező Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora Vass László bevezetőjében reményét fejezte ki, hogy a Heller Farkas Főiskolával történő összeolvadásuk után nem rendült meg kapcsolatuk a turisztikai szakmával, egyúttal visszajelzésekre, véleményekre buzdította a szakma képviselőit.
A turizmus továbbra is fontos kitörési pont és meg kell teremteni a megfelelő környezetet az ágazat számára – szögezte le Bánki Erik, az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke. Ami az oktatást illeti, Bánki Erik szerint a gondok a középfokú rendszerben vannak. Nem mindenkinek szükséges a diploma, helyette inkább a gyakorlati képzésre és a nyelvoktatásra kellene fókuszálni.
Bár az Új Széchenyi Terv fókuszában az egészségturizmus áll, ennek öt elemébe bekerült az oktatás is – hangsúlyozta Horváth Endre az NGM helyettes államtitkára. Sokszor a képzés nem tart lépést az elvárásokkal, egészségturizmust mindössze évente 200-250 diák hallgat, és nincs önálló balneológus-képzés, a műszaki területeken nem oktatják a fürdők, wellness-központok tervezését és üzemeltetését – mutatott rá a problémákra. Fontos továbbá az oktatói kapacitás, a tárgyi infrastruktúra, valamint a nemzetközi marketingtevékenység fejlesztése. És míg a fürdőberuházások multiplikátorhatása a tanulmányok szerint háromszoros, az oktatási befektetéseknél tízszeres is lehet a szorzó.
Bővebb információk a www.turizmus.com oldalon.
